Ez az írás nem elsősorban a filmről (mivel azt még nem láttam), hanem a címválasztásáról és az azt beharangozó marketingkampányról szól. Igazából azért ragadtattam magam az írásra, mert megakadt a szemem a film címén, mely így szól: A hülyeség kora.

Ez idáig természetesen csak azt bizonyítja, hogy az alkotás marketingesei jó munkát végeztek. Azon túl, hogy felkeltette az érdeklődésemet, rögtön a Media Markt szlogenje jutott eszembe: „Mert hülye azért nem vagyok”. A média tevékenységét gyakran kritizálják a különböző társadalmi csoportosulások, általában azért, mert nem az övékét, hanem más – jobbára jobban fizető – csoportok véleményét közvetítik. A  zöldeknél a reklámok így sokszor válnak céltáblává a fogyasztásra való manipulatív ösztönzésük miatt. Vajon az ellentétes hatás elérésének érdekében ugyanezen manipulatív eszközök használata elfogadható? Magyarul, kérdés, hogy a multik módszerei alkalmasak-e arra, hogy a bennük megtestesülő világszemlélet ellen harcoljunk.

Az ellenérzés akkor erősödött meg bennem, amikor megnéztem a film honlapjának címét: nelegyhulye.com. Először is: nem szeretem ha lehülyéznek. Attól, hogy nem a Media Marktban veszem meg a tévémet, ne kelljen már hülyének lennem. Ha nem élek úgy, ahogy a film készítői kívánják, akkor hadd ne legyek már lehülyézve, mert akkor ellenszenv alakul ki bennem, emiatt könnyebben kezdek majd koszos hippizésbe és kevesebb gondolkodással is kijelentem, hogy ma ,,A hülyeség kora-elmélet'' bizonyítéka éppen az olyan médiaszervezetek, mint a Greenpeace.

Még mindig a címnél maradva, az stilárisan is kifogásolható, hiszen az ember ilyet nem ír ki hatalmas betűkkel, mert nem szokás, ki lehetett volna találni egy kevésbé profán, ugyanakkor frappánsabb címet is, nem engedve a marketinges kollegáknak.

A másik – ezúttal filozófiai – problémám a címmel és magával a mondanivalóval is, hogy ezt a kort nemes egyszerűséggel a hülyeség korának nevezi. Most kérdem én, akkor mondjuk az ókori rabszolgatartás, a középkori boszorkányégetés vagy a XX. század igen nagy hányada az mégis, milyen kategória alá tartozik? Értem én a címadást, de nem egészen igazságos szerintem. Azzal teljes mértékben egyetértek, hogy súlyos fenntarthatósági gondokkal küzd az emberiség és azzal is, hogy morálisan is elfogadhatatlan körülmények között élnek ma nagyon sokan (utóbbi mindig elmondható volt). Ugyanakkor azonban azt is világosan látni kell, hogy ma néhány nanométeres alkatrészekből chipeket gyártunk, nem mellesleg tudjuk, hogy a Föld gömbölyű (tudom nem is, hanem geoid). Ezen felül képesek vagyunk egy sor betegséget gyógyítani, remek művészeti alkotások születnek, visszaszorítottunk járványokat és arányában talán kevesebb ember hal meg értelmetlenül ma, mint korábban… stb. Arról nem is beszélve, hogy a jelenlegi társadalmi modell nem ma született, csak a globális alkalmazása mára vált igazán aggasztó problémává.

Ami egyébként örvendetes, hogy végre ez a film nem (csak) a multikra mutogat, hanem az egyéni felelősséget is hangsúlyozza, bár ennek sajnos meglehetősen behatároltak a lehetőségei és hatásai. Tehát igenis súlyos gondok elé nézünk, amiket középtávon meg kell oldanunk. De ettől még nem a hülyeség korában élünk.

A jelenlegi társadalmi-gazdasági rendszert ezer szál feszíti ki felénk, a szálak gondatlan elvágása azt a veszélyt hordja magában, hogy az egész ránk zuhan és maga alá temet mindent és mindenkit. Ezért amíg nincsenek életképes tervek a váltásra és forgatókönyvek a megvalósításra, addig a környezetet legjobban kímélő technológiákkal bizony lélegeztető gépen kell tartani a jelenlegi rendszert, de úgy, hogy annak társadalmi beágyazottsága lehetőleg ne növekedjen tovább. Ész nélkül vagdalkozni ilyen körülmények között igen nagy hülyeség lenne.