A világban sajnos igencsak elharapódzott az a fajta erőszak, amiről már messziről látszik, hogy sehová sem vezet. Egy háborút még csak-csak meg lehet magyarázni az emberek számára, sőt hozhat eredményeket (bizonyos határesetekben) egy állam számára (persze rögtön hozzátéve, hogy ellenzek minden háborút). De annak a fajta erőszaknak, ami ma terrorizmus címszó alatt fut, abszolút semmi értelme. Felesleges.
  Persze mi, magyarok mindig magunkkal vagyunk elfoglalva, s nem a Közel-Kelet problémáival. Ennek ellenére sokszor nem vesszük észre, hogy ez a fajta erőszak nálunk is megjelenik. Szerencsére többnyire csak a TV-ben... (hacsak a Kossuth téri agyatlan csürhének nem jut eszébe szétszedni a várost)
  S itt jönnek a képbe az egyre-egyre kegyetlenebb akciófilmek, thrillerek. Újabban ezek hatására olyan világ jelenik meg előttünk, amiben már nyoma sincs a kegyelemnek, a megbocsátásnak, s sokszor a barátságnak sem. Egyre több filmben fordul elő, hogy a szexjelenetek már nem is a szexről (főleg nem az érzelmekről), hanem pusztán a nők megalázásról szólnak.
  S ez még mind rendben lenne, ha elmondanák valamilyen formában a nagyérdemű közönségnek, hogy amit itt látnak, az teljes mértékben elítélendő. Mert egy filmben egyébként lehetne funkciója az erőszaknak. Csak nem ilyen mértékben, s nem ilyen formában.
  Az erőszak hatásosságát látva, a világ buzgó őskatolikusa, Mel Gibson arra vetemedett, hogy filmre vigye Jézus szenvedéstörténetét. Már az elején látni lehetett, hogyha ez a film a hollywoodi logika szerint készül, miszerint a jó és a rossz teljesen szétválik, akkor bizonyosra vehető, hogy könnyen rá lehet majd sütni az antiszemita bélyeget. Én ezt nem teszem meg, bár Gibsonnak a nyilatkozata, amikor részegen kapták gyorshajtáson, ezt jócskán alátámasztaná (miszerint a zsidók tehetnek minden háborúról, aztán bocsánatot kért).
A legfájdalmasabb ezzel a filmmel kapcsolatban, hogy egyetlen célja, a térítés. Méghozzá nem a szokásos úton, hanem a beszaratós módszerrel, a bűntudat-keltéssel (amiben egyébként a Katolikus Egyház mindig jeleskedett), amit rengeteg felesleges erőszakkal ér el.
Mert miattad halt ám meg Jézus, a te bűneidért trancsírozták szét azok a szemét zsidók. Mert az ma már nem érdekes, hogy mit mondott az az utolsó szerencsétlen ürge, aki még hitt valamelyest az emberekben, miattad szögelték fel, oszt kész, miattad múlt ki, s tulajdonképpen te tehetsz róla.
A film tanulsága, hogy Jézus jobban tette volna, ha egyből a keresztre megy önként és teljes csendben. Mel Gibsonnak ugyanis nincs szüksége az erkölcsi hantára. Sok a szöveg, Jézus.
A horrorba átcsapó film méltón tükrözi egyébként a világ mély (nem sólyomista) morális válságát, vele együtt a katolikusokét is, miszerint ha elfogy a mondanivaló, jöhet az erőszak, a megfélemlítés.

Szóval, ha legközelebb találkoztok egy ilyen, vagy ehhez hasonló filmmel, próbáljátok meg levonni a helyes erkölcsi következtetéseket, ha már a filmből kihagyták.

Ennek szellemében kívánok mindenkinek boldog új évet!